Okok és kiváltó tényezők

Elméletek

A migrén pontos oka nem ismert. Számos elmélet létezik, de még egyetlen vizsgálat sem tudta kielégítően feltárni a betegség különböző összetevőit.

Ma már elfogadott, hogy a migrén nem elsősorban az erek betegsége, és nincs összefüggésben a vérnyomás-ingadozással. Az az elképzelés, hogy a szerotonin-egyensúly hiánya lehet a felelős a migrénért.


Vannak arra utaló jelek is, hogy a betegség összefügg az epilepsziával, bár nem minden migrénes beteg szenved epilepsziában, vagy áll rokonságban epilepsziás emberrel. Sokszor hivatkoznak olyan emberekre, akiknek genetikai hajlama van a migrénre, ez azonban nem bizonyított. Egy bizonyos gén megtalálása önmagában nem magyarázat, és nem nyújt megoldást a panaszra.

Okok

A migrén egy összetett betegség a legkülönbözőbb tünetekkel, amelyek a különböző emberekre különböző módon hatnak. A migrénes rohamok okai is egyénenként eltérőek, és sok migrénes rohamnak több oka is van.

Például sok olyan beteg van, akik jól tűrik a kis mennyiségű alkoholt, de akik pezsgő fogyasztásakor migrénes rohamot tapasztalnak. Egyes nők esetében a migrénes rohamok szoros kapcsolatban állnak a hormonális változásokkal, a többiek esetében ez egyáltalán nincs így. Egyes nőknél a migrén gyakorisága közvetlenül terhesség után nő, míg mások a migrén teljes hiányáról számoltak be a terhességük alatt.

Bizonyos élelmiszerek okozhatnak migrént, bár ismét nem lehet általánosítani az összes beteg vonatkozásában. Más betegeknél egy egyszerű életmódváltozás, mint például a szokásosnál több vagy kevesebb alvás, válthatja ki a rohamot. A stressz kétségkívül kiváltó tényező lehet, bár a mindennapi életben nehéz nyomon követni, és még nehezebb ellenőrizni. A sor végtelen.

A migrénes roham okainak vagy kiváltó tényezőinek megértése hasznos lépés lehet afelé, hogy megtaláljuk a probléma megoldásának lehetséges módját. A fejfájásban vagy migrénben szenvedő emberek számára erősen ajánlott a migrénnapló vezetése, amelyben feljegyezhetik a fejfájások kezdő időpontját és azok gyakoriságát, hogy a fejfájást kísérik-e más tünetek (pl. hányinger vagy homályos látás), meddig tart a fájdalom, hol található a fájdalom, és hogy a fájdalom szúró vagy lüktető. Ezen túlmenően a betegeknek fel kell jegyezniük az étrendjüket, a szedett gyógyszereket, bármilyen fizikai tevékenységet, az alvászavarokat vagy a környezeti változásokat. A migrénnapló lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek számára, hogy képet alkossanak a rohamokról, és eldöntsék, hogy a beteg migrénben vagy más típusú fejfájásban szenved.

A Migrénsebészeti Centrumban a Migrénkérdőív lehetővé teszi a csapat számára, hogy pontos elképzelést nyerjen a migrén tüneteiről és egyedülálló képet kapjon a migrén adott betegre jellemző egyéni okairól és kiváltó tényezőiről. Ez segít meghatározni, hogy a beteg alkalmas-e a migrén műtéti megoldására.

Kiváltó tényezők

Néhány évvel ezelőtt a tudósok meghatározták azokat a trigger pontokat a fejen és a nyakon, amelyek túlstimulálása migrénes rohamhoz vezethet. A migrénes betegek általában arra panaszkodnak, hogy a fájdalom fő forrása a homlokon, a halántékon vagy a nyakon található, és sokan képesek a roham bevezető szakát késleltetni (de megakadályozni nem) az orruk és a szemöldökük környékének masszírozásával.

Közvetlenül a szemöldök alatt a háromosztatú ideg egyik ága áthalad az úgynevezett szemöldökközelítő izmon. Sok ember esetében a szemöldökközelítő izom és a háromosztatú ideg kölcsönhatása vezet a migrénes rohamhoz. A szemöldökközelítő izom a szemöldök felett helyezkedik el, és ez az egyik izom, amely a „haragos ráncok” létrehozásáért és más arckifejezésekért felel az arc azon részén. A háromosztatú ideg egy része áthalad a szemöldökközelítő izmon: az ideg irritációjának következményeként elindul egy sor esemény, ami migrénes rohamhoz vezethet.

Több mint 30 éve vizsgálják a háromosztatú idegnek a migrén kiváltásában betöltött szerepét. A szemöldökközelítő izom összehúzódásával nyomást gyakorol a háromosztatú idegre, elindítva egy sor eseményt, ami migrénes rohamhoz vezethet.