A migrén kifejezés a görög „hemicrania“ szóból származik, és „félfejűt” jelent a fej egyik oldalán gyakran tapasztalt szúró vagy lüktető fájdalomra utalva. A migrén 4000 évvel ezelőtt is előfordult, és még a bibliai szövegekben is megemlítik.
Gyakorisága ellenére még mindig sok mítosz és tévhit kapcsolódik a migrénhez, például sokan azt hiszik, hogy csak a nők szenvednek tőle; mások úgy vélik, hogy az érintettek egyszerűen hipochonderek. A tény az, hogy szinte senki nem veszi a betegséget komolyan mindaddig, amíg maga nem szenvedett tőle. Bár a migrénnel kapcsolatos fájdalom elviselhetetlen, és bár jelentősen ronthatja az életminőséget, a legtöbb migrénes beteg csendben szenved.
Bár nincs két olyan migrénes beteg, aki pontosan ugyanazoktól a tünetektől szenvedne, a Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache. Society, IHS) kategorizálta a migrént annak érdekében, hogy megkülönböztessék a szokásos fejfájás tüneteitől. A migrén két leggyakoribb formája az „egyszerű” migrén, azaz migrén aura nélkül és a „klasszikus” migrén, azaz migrén aurával.
Az aura azon neurológiai tünetek leírására használt orvosi kifejezés, amelyek a migrént kísérhetik: ezek között a leggyakoribbak a látászavarok, de zsibbadás- vagy bizsergésérzet, szédülés vagy akár egyfajta egyensúlyzavar vagy szédülés is jelentkezhet.
A migrénes betegek többsége, mintegy 85 százaléka szenved aura nélküli migréntől. A tünetek közé tartozik a súlyos, visszatérő fejfájás, amely jellemzően a fej egyik oldalán fordul elő, de a roham alatt a fájdalom áttérhet a másik oldalra, vagy az egyik rohamról a másikra oldalt válthat, vagy akár fokozatosan átterjedhet az egész fejre.
„Egyszerű” migrénnél a szúró, lüktető fájdalmat általában hányinger, hányás és túlzott fény-, hang- és szagérzékenység kíséri. A rohamok 4-től 72 óráig tarthatnak. Migrénes roham alatt a szenvedőnek gyakran nincs más választása, mint egy elsötétített szobában feküdni, amíg a tünetek alábbhagynak.
Az érintettek mintegy 15 százaléka számára az igazi migrénes roham kezdete egy aura. Ezt a fázist különféle neurológiai tünetek (auratünetek) jellemzik, amelyek általában 5-20 perc alatt gyorsan fokozódnak, és összesen 30-60 percig tartanak.
A migrénes roham négy elkülönülő szakaszból áll, melyek intenzitása egyik betegről a másikra változik, és amelyek idővel változhatnak.
A migrénes roham általában órákkal vagy napokkal korábban hírt ad magáról fáradtságérzés, ingerlékenység, eufória, csökkent vagy megnövekedett étvágy és/vagy a mindennapi kihívásokkal való megbirkózási képesség csökkenésének formájában.
Az érintettek mintegy 15 százaléka számára az igazi migrénes roham kezdete egy aura. Ezt a fázist különféle neurológiai tünetek (auratünetek) jellemzik, mint például látászavar, a koncentrálóképesség elvesztése és beszédzavarok, szenzoros tünetek, például bizsergés és kellemetlen érzés végig a test egyik oldalán. A tünetek általában 5-20 perc alatt gyorsan fokozódnak, és összesen 30-60 percig tartanak.
Ez a szakasz súlyos fejfájással jár, és néhány betegnél más tünetek is felléphetnek, úgymint hányinger vagy hányás és hasmenés. Mivel a mindennapi szenzoros ingerek, például a napfény vagy a zene, hatására a fájdalom rosszabb lesz, sok szenvedő visszavonul egy sötét és csendes szobába. Kezelés nélkül ez a szakasz 4-től 72 óráig tarthat.
Ebben a fázisban a migrénes tünetek lassan visszahúzódnak, azonban sok beteg teljesen kimerült, hangulati ingadozásoktól szenved és nehézségei lehetnek a koncentrálásban akár két napon keresztül is a roham után.
Amit a négy migrénfázis nem foglal magában, az az új rohamtól való félelem, amelyet sok migrénes beteg tapasztal a fájdalommentes időszak alatt. A legrosszabb esetben ez a félelem állandó társsá válik, ami egy folyamatos szorongáshoz vezet, amely megzavarhatja a szenvedők családi életét, kapcsolatait, karrierjét és pihenését.